A Solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola emlékező sorai

2015.05.07

Manninger Miklós, vagy Miklós bácsi, ahogy őt gyerekek, szüleik és sok solymári is szólította 1978-ban érkezett iskolánkba, s kezdte meg táncpedagógusi munkáját. Tanította a felnövekvő generációkat a tánc szeretetére, hiszen Solymáron ő maga volt a tánc. Egész lénye a tanítás, az alkotás, a táncra buzdítás, példája valamennyiünk számára. A tánc iránti szeretete és lelkesedése ragadós volt.

Miklós számtalan koreográfiát készített a solymári gyerekek számára, melyeket felnövekedve minden generáció megtanult, megtanul ma is. Ugyanakkor a rá jellemző nyughatatlansággal készített folyamatosan újabb és újabb koreográfiákat, melyek mindegyike a solymári táncosok kedvére való volt. Nagy örömmel adják elő a 4.-5. és 7.-esek a mai műsorban Miklós 1999-ben készült Tavaszváró című alkotását. Kitartását és valóban soha, egy pillanatra sem nyugvó tenni akarását két évvel ezelőtt tapasztaltuk meg, amikor még szakadt achilles ínával sem tudtuk a széken ülve tartani. Mindenáron, és minden pillanatban táncolni akart, tanítani, mutatni az ő mércéjének megfelelő kéztartást, táncmozdulatot.

Számtalan olyan táncpróbára tudunk visszaemlékezni, amely nehezen indult. Rossz volt az idő, fáradtak voltunk, vagy épp késő este volt, esetleg egy fesztiváli éjszakán került rá sor. Ám egyetlen próbát sem tudnék felidézni, mely ilyen hangulatban ért is volna véget. Ehhez a gyors hangulatváltozáshoz bizony Miklós kellett. Mindig tudta, hogy milyen történettel, viccel, tánccal, zenével kell a csoportot jókedvre deríteni! Nem csak a táncosok tánctudására figyelt, hanem - mindezek mellett és felett - törődött a keze alá kerülő összes táncos palánta lelkével, érzéseivel, hangulatával!

A kitartásnak és ambíciónak célt adott természetesen az Országos Gyermektánc Fesztivál. Az az országos rendezvény, melyet Miklós immáron közel húsz éve álmodott meg Friedrich Ignácné, Manci nénivel, Dinda Ica nénivel, és Behovics Antalné Judit nénivel, az akkori iskola-igazgatónővel karöltve. A fesztivál amellett, hogy országszerte biztosítja a német nemzetiségi tánccsoportoknak a bemutatkozás lehetőségét, magas színvonalával a táncoktatókat alapos munkára készteti.

Számunkra is megfoghatatlan, hogy az idei táncfesztivál elébe Miklós nélkül, de nem az ő lelkesedése, szellemisége hiányában készülünk! Szemünk előtt látjuk csendes mosolyát és halljuk dicséretét, melyekkel a szereplések után bátorított bennünket. Számunkra minden táncban jelen marad és örömmel énekeljük

"Kann i glei ned allwei bei dir sein, hab i doch mein Freud an dir...."